Sas István, a Reklám és pszichológia a webkorszakban című könyvében írja, hogy:  “A pirosról egyaránt állították, hogy “izgató”, hogy “szenvedélyes”, hogy “provokatív”, hogy “stabilizáló. A zöldről, hogy “nyugtató”, hogy “kiegyensúlyozott, hogy “környezetbarát”. A sárgáról, hogy “irigy”, hogy “humoros”, hogy “kreatív” … de ezeknek az ellenkezőjét is.”

A fenti gondolatmeneten, már én is végigfutottam, de most visszaigazolást kaptam erről, egy igen hiteles szakember könyvében. Nincsenek szabad színek, rengeteg márka kapcsolódik különféle színekhez. A helyzet az, hogy a marketingeseknek kell következetes, kitartó munkával a választott színekhez a saját arculatukat társítaniuk.

Az arculattervezők bármilyen színhez nyúlhatnak, a hatás azon fog múlni, hogy marketingesek a reklámkampány során mennyire lesznek képesek a kiválasztott színt újraértelmezni, megtölteni tartalommal és mennyire lesznek képesek az adott színekhez pozitív asszociációkat társítani.